A bojtorján, latin nevén Arctium Lappa, kétnyári 3-6 cm vastag, 40 cm hosszú, ráncos, szürkésbarna, mélyre nyúló karógyökérrel. Alul lapátnyi levelei jellegzetesek, szív alakúak. A szár felső részén a fonákján nemezesen szőrös levelek egyre kisebbek. A virágfészkek gömbösek, a virágok pirosak vagy bíborszínűek, s horgas fészekpikkelyű virágzatban nyílnak, júliusban és augusztusban. Gyümölcse hosszúkás, tojásdad alakú, többszörös bóbitával. Európában őshonos, de Ázsiában és Észak-Amerikában is megtalálható. A bojtorján elsősorban folyópartokon, útszéleken, törmelékes területeken, félárnyékos erdők szélén, gyomtársulásokban, parlagokon, házak körül terem.

Gyógyászati alkalmazás

Orvosi célra a növény szárított gyökerét – Bardanae radix – használják nálunk, másutt a magját, virágos hajtását és levelét is. A gyökeret gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékként forgalmazzák.

Főbb hatóanyagai:

1. gyökér: inulin (20-50%), illóolaj, keserűanyagok, nyálkaanyagok, poliacetilének (arktinon, arktinol), polifenol származékok.

2. levelek és hajtás: szeszkviterpén-lakton vegyületek, fitoszterolok és szerves savak (fenolsav).

3. termés: keserűanyagok, lignánok és zsíros olaj.

Drognyerésre használják további két rokonának a kis bojtorjánnak (Arctium minus), és a pókhálós bojtorjánnak (Arctium tomentosum) a gyökerét is.

Főbb hatások:

vértisztító, vizelethajtó, izzasztó, epeürítést elősegítő, méregtelenítő, lázcsillapító, húgykőhajtó, fertőzés gátló, májvédő, antibiotikus, antimikrobiális, tumor ellenes, reuma ellenes, salaktalanító. A termések csökkenthetik a vércukor szintjét.

A bojtorján méregtelenítésre a nyugati és a kínai orvoslás is használja. A gyökerek a salakanyagok eltávolításában segítenek, a magokat lázas állapotban, s egyes fertőző betegségeknél alkalmazzák.

A bojtorján alkalmas a bőrproblémák kezelésére. A leforrázott magokat pattanásos bőrre használják. A gyökeréből készült főzet gombás fertőzéseknél lemosásra hasznos.

Jól bevált szere a köszvénynek és a vesekőnek, de hashajtóként is szedik.

A növény leveleiből készült borogatást kelésre, tályogra teszik. A gyökerekből készült tinktúra ízületi és bőrproblémákra (ekcéma, sömör) készül. A lázas meghűléssel járó torokfájás és köhögés ellenszere antibiotikus és méregtelenítő hatású.

Más gyógynövényekkel keverve készült bojtorjántea alkalmas máj- és epebetegségek, daganatos betegek kiegészítő kezelésére.

Külső használatra a következőkben alkalmas:

1. Bőrbetegségekre (kiütés, viszketés, gyulladás) a megszárított vagy nyers gyökérből 13-15 csipetnyit főzzünk fel 3 l vízben, s a beteg bőrfelületet naponta kétszer mossuk le, vagy borogassuk e főzettel.

2. A népi gyógyászatban sömör esetén a bojtorjánlevél szárát megtördelik, s hozzá dörzsölik a sömörös bőrfelülethez, napjában többször is.

3. Ütődések okozta duzzanatokra, gyulladásokra szappannal lekent bojtorján levéllel borogattak, nappalra és éjjelre egyet-egyet alkalmazva.

4. Gyulladásos sebre, kelésre a bojtorjánlevelét forró vízben megfonnyasztjuk, s felkötjük az érintett részre. 

5. Fejkorpásodás, hajhullás estén 3 l vízben kell felfőzni fél maréknyit a száraz összevágott gyökérből, s napi két alkalommal mossunk fejet ugyanabban a lében. A hajzsírosodást is csökkenti, s hatékony ekcéma, ótvar betegségeknél is.

6. Foltokban történő hajhulláskor keverjünk össze azonos mennyiségű bojtorján gyökeret, csalánt, és kakukkfüvet. 

7. Kopaszodáskor bedörzsölőszert készíthetünk. 

8. Szőr- és faggyúmirigy-fertőzés, kelés, pattanás, körömágygyulladás esetén szárított levélből készítenek teafőzetet. 

A homeopátiában bojtorjánt reuma, méhelőesés és nedvedző bőrkiütések esetére használják

Egyéb felhasználási terület

A hajápolószerek egyik alapvető hatóanyaga a bojtorjángyökér-olaj. Hajhullás, korpa, túlzott kozmetikázás esetén kifejezetten hasznos. Oliva- és földimogyoró-olajjal keverve fürdőolajként is alkalmazzák izom- és ízületi fájdalmak, ill. hajproblémák esetén. A bojtorjánt inulin, kevés cserzősav és cukor tartalma miatt egyes helyeken friss hajtásával együtt főzeléknek készítik el.